Főoldal

http://eotvospontok.hu/catalogsearch/result/?q=foni%C3%A1tria

87. Ünnepi Könyvhét
87. Ünnepi Könyvhét 2016 június 9 - 13. Keresd fel az ÜKH-n az ELTE Eötvös Kiadót a 100-as pavilonban. Budapest, V. ker. Vörösmarty tér

bővebben

A helyi önkormányzatok pénzügyi jogi jogállásaA helyi önkormányzatok pénzügyi jogi jogállása
A jogállást meghatározó jogintézmények modelljei a bevételi oldalonAnglia- USA- MagyarországSzakértők között évszázadok óta tart az egyetemes vita arról, hogy a helyi önkormányzatok ­– Gierke szavaival élve – "élő organizmusként" vagy "holt mechanizmusként" léteznek-e inkább a különböző jogrendszerekben. A könyv az angol, az amerikai és a magyar szabályozás összehasonlító elemzésével vizsgálja ezt a problémát a helyi önkormányzatok pénzügyi jogi jogállásának bemutatása kapcsán. A finanszírozási kérdéseket szélesebb összefüggésekbe helyezi az önkormányzatok államszervezetben betöltött helyével és szerepével foglalkozó első rész, ami összefoglalja azokat az elméleteket és közjogi szabályozási koncepciókat, amelyeken a pénzügyi jogi rendelkezések nyugszanak.A második részben a mű azokat a fő finanszírozási csatornákat térképezi fel, amelyek az önkormányzati költségvetés bevételi oldalát táplálják. Jogrendszerektől függetlenül ismerteti és értékeli a helyi adóztatás, az adómegosztás, a támogatási rendszer és a kölcsönfelvételi korlát modelljeit, továbbá elemzi a vizsgált államok konkrét rendelkezéseit. A funkcionális jog-összehasonlításba bevont jogrendszerek kiválasztásával a kötet magyar nyelven eddig kevésbé feldolgozott ismeretekkel gazdagítja az irodalmat, arról tanúskodva, hogy a 21. században már nem húzható éles határvonal az angol-amerikai, illetve a magyar önkormányzati jog közé. Ezért hasznos ismerni a szervesen fejlődő angolszász megoldások erényeit és buktatóit. Emellett tanulságos lehet az a modellalkotási kísérlet is, amivel összefoglalásként zárul a könyv. 

bővebben

Előítéletek a tudományos könyvkiadásban (1)Előítéletek a tudományos könyvkiadásban (1)
A tudományos könyvkiadásban is kialakulnak a pozitív és negatív előítéletek. Ezek természetesen nem eleve kódoltak, hanem a mindenféle és -fajta tapasztalatok alapján kódolódnak bele a szövegmunkásba. Mielőtt megnyitsz egy kéziratmappát vagy -fájlt, érzel valamit, kb. sejted előre, mire számíthatsz, mit találsz ott, az együtt töltött órák-napok-hetek alatt mennyi munkád lesz az anyaggal, milyen minőségű lesz a kapcsolatotok. Valahogy úgy, ahogy az emberekkel kapcsolatban is- önkéntelenül, beidegződésekkel, kellemes és nyavalyás meglepetésekkel.Ilyen előítélet lehet például visszatérő szerzővel vagy szerkesztővel kapcsolatban. A korábbi közös munka alapján ott az előítélet, hogy ő trehány vagy precíz; szereti megcsinálni a bibliográfiát vagy nem; jól tud-e írni vagy nehézségei vannak a fogalmazással (de ennek ellenére ragaszkodik a bonyolult mondatszerkezetekhez, melyek bizonyos megfoghatatlan divatok szerint inkább tudományosnak mutatnak egy bármilyen szövegkorpuszt…); érti-e, hogy mit jelentenek a képek/ábrák/grafikonok/diagramok/stb. esetében a technikai paraméterek vagy nem érti. Utolsó- és egyszerre nem utolsósorban pedig: mennyire fontos számára, hogy könyve jelenik meg- minden lehetséges szempontból.Aztán lehet előítélet a könyvtípusokkal vagy "könyvműfajokkal" szemben is. Szinte evidencia, hogy egy "összegyűjtött írásaim" kézirat zaklatottabb, sokfélébb, sokszínűbb, azaz kevésbé egységes, több melót előrevetítő, mint egy monográfia- egészen egyszerűen azért, mert a kiválogatott szövegeket annak idején akár darabonként egyesével különböző folyóiratok, könyvek stb. szerkesztési elveihez kellett igazítani, és ezt egységesíteni inkább nincs türelem, inkább nincs energia és kedv, mint van. Az is hasonló, azt is hasonlóan nehéz cáfolni, hogy egy sokszerzős könyv (pl. tematikus tanulmánygyűjtemény, konferenciakötet, ünnepi kötet stb.) kézirata problémásabb, mint egy egyszerzős könyv kézirata- ennek okát, azt hiszem, le sem kell írnom.Ugyanígy van persze nagyon pozitív előítélet is, például a már megvédett habilitációs vagy PhD-dolgozatok esetében. Hosszú és gondos munka előzte meg, sokan átnézték, véleményezték, javították, a védés örömtelien 100%. Aztán könyvként is érdemesnek ítéltetett, került rá valahonnan valamennyi pénz, és megérkezett a kiadóba a kézirat. Mi mást gondoljak ilyenkor, a kéziratfájl megnyitása előtti percben, minthogy alig lesz vele munka, pár apróság, pár megjegyzés, pár észrevétel? Be is rakom a gyors feladatok közé, elkezdem átnézni, s valamin megakad a szemem, valami gyanús lesz, utánanézek, és találok egy súlyos (?) hibát. Majd arra gondolok, hogy ahol egy hiba van, ott lehet több is- ha egy hangya bejutott a kenyértartóba, oda több is. (Ez egy olyan előítélet, ami 50–75%-ban visszaigazolja a gyanút.) Először véletlenszerűen cikázok és ellenőrzök, aztán ha szükséges (azaz egyre több mennyiségileg és tipizálás szerint a hiba), akkor már tudatosan is. Végül ott találom magam, hogy pár óra munka után a szövegbeli hivatkozások egytizedét nem találtam a bibliográfiában, a bibliográfiai tételek negyede a legváltozatosabb módon rossz vagy hiányos, több helyen nincs az idézet után forrásmegjelölés, két helyen pedig idézőjel sincs (én meg felismerem a szöveget, mert két éve véletlenül én javítottam).Ilyenkor három irányba indul el a gondolat. (1) Ne legyenek előítéleteid! Ne kényelmesedj el az előítéleteidben! Gyanakodj mindenre! (2) A készülő könyv legyen a legtökéletesebb és leghibátlanabb, azaz vissza kell küldeni a szerzőnek "némi" munkára még, hisz megesik, hogy hiba marad az anyagban, amit például én- mint ennek a rendszernek a részegysége- észre tudok venni, ki tudok javítani vagy javíttatni. (3) Ha pár óra alatt mennyiségileg és tipizálás szerint elég sok hibát vettem észre (melyek súlyosságáról a végtelenségig lehetne vitatkozni), és ez egy olyan anyag volt, amelyik 100%-ot kapott a habilitációs vagy PhD-védésen, amelyiket a védés előtt sokan átnéztek, véleményeztek, javítottak, és amelyet mindenekelőtt hosszú és gondos munka előzött meg, akkor mégis mit gondoljak minderről- szakmailag vagy neadjisten etikai/morális szempontból?

bővebben

Eotvos-pontok.hu webáruházunk és könyvesboltjaink
ELTE Reader
ELTE Eötvös kiadó grafikai stúdió
Szerzőinkek
Vendégkönyv

© 2016 ELTE Eötvös Kiadó - Egyetemi tankönyv- és jegyzetkiadó