Főoldal

http://eotvoskiado.hu/site/hirek/42

Foniátria és társtudományok I-II. (könyvbemutató) ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013.
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar tisztelettel meghívja Önt a Foniátria és társtudományok című könyv bemutatójára 2015. március 31-én az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dísztermébe (Budapest, Egyetem tér 1–3., I. emelet, Aula Magna).Program10:30 – 12:00 Köszöntőprof. dr. Mezey Barna, az ELTE rektora Köszöntődr. Zászkaliczky Péter, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar dékánja, a könyv felelős kiadója A szerzők, a kiadó, a támogatók köszöntéseprof. dr. dr.h.c. Hacki Tamás, a könyv szerkesztője és szerzője Foniátria: integratív tudomány – A könyv ajánlása és köszönet a szerzőknekprof. dr. Hirschberg Jenő, a könyv szerkesztője és szerzője A korszerű logopédia és feladataiFehérné Kovács Zsuzsanna, logopédus, docens (ELTE BGGYK), a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület elnöke, a könyv szerzője Modern foniátria az orvoslásban – A beszéd- és énekhangprof. dr. dr.h.c. Hacki Tamás, a könyv szerkesztője és szerzője A gyermekek hallásának és beszédfejlődésének összefüggéseprof. dr. Pytel József, Pécsi Tudományegyetem Fül- Orr- Gégeklinika, a könyv szerzője Új kihívás: a nyelészavarok foniátriai ellátásadr. Mészáros Krisztina, c. egyetemi docens, főorvos, Országos Onkológiai Intézet, a könyv szerkesztője és szerzője Zene: Ayane Imai énekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ének Tanszékének hallgatója (tanár: Meláth Andrea egyetemi docens, tanszékvezető) és Alter Katalin zongoraművész 12:00 – 12:30A média és a szerzők találkozójaFoniátria és társtudományok I-II.(Hirschberg Jenő – Hacki Tamás – Mészáros Krisztina szerk.)ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013.A kommunikáció, a kimondott szó, mobiltelefonos és call-centeres hétköznapjaink elengedhetetlen kelléke. Az a személy, aki rossz hangja, nem jól érthető kiejtése, gyenge hallása miatt nem vehet részt a társadalom nyüzsgő életében, másokkal szemben igen hátrányos helyzetben van.Mi az élettani alapja a hangképzésnek, az artikulációnak, a beszéd, a nyelv és a nyelés idegrendszeri irányításának és az éneklésnek, továbbá melyek ezen funkciók betegségei, és hogyan lehet ezeket gyógyítani? A komplex kérdésekre választ ad ez a tudományos-klinikai kötet. A foniátria az az orvosi tudomány, amely a kommunikáció élet- és kórtanával foglalkozik, ugyanakkor a fenti működészavarok minden vonatkozásának feltárásához számos társszakma (fül-orr-gégészet, ideggyógyászat, audiológia, genetika, onkológia, rehabilitációs orvostan, gyógypedagógia, logopédia, nyelvészet, akusztika, pszichológia, informatika) ismereteit is alkalmazza. Mindezen diszciplinák elismert képviselőinek írásai teszik e kötetet teljessé és az emberi kommunikáció bármely részlete iránt érdeklődők számára tanulságossá és élvezetessé.l. kötetA foniátria tárgya, története és a logopédiával való kapcsolataTárstudományok: akusztika, nyelvészet-fonetika, neurológia- pszichológia, genetika, információelméletA beszéd- és énekhangképzés, hangképzési zavarokII. kötetA beszéd kialakulása, fejlődése, beszéd- és nyelvi zavarokA hallás és gyermekkori zavaraiA nyelés, nyelészavarokFoniátriai feladatok a komplex rehabilitáció keretében

bővebben

A jogászi hivatásrendek története Magyarországon (1868/1869–1937)A jogászi hivatásrendek története Magyarországon (1868/1869–1937)
Valamennyi hivatás közül a jogászok számára nyílt leginkább lehetőség arra, hogy részt vegyenek a modern állam és a demokrácia kiépítésében és alakításában. Ez a kötet a nemzetközi professzió-kutatások eredményeire támaszkodva a hazai jogászság, az ügyvédek, a bírák és az ügyészek modernizációban vállalt szerepét mutatja be. Célom az volt, hogy a jogászi hivatásgyakorlók történetét – 1869 és 1937 között – megrajzoljam. A jogászi hivatásokat nem intézménytörténeti szempontból, nem a jogszabályok ismertetésén keresztül, hanem a modernizációhoz, a jogállamisághoz fűződő kapcsolatukon keresztül vizsgáltam meg. A kutatás gerincét egyfelől a Magyar Országos Levéltárban megtalálható igazságügyi levéltári és bírósági források, másfelől a Budapesti Ügyvédi Kamara közgyűlési jegyzőkönyveinek feldolgozása jelentette. A kutatás eredményei egyfelől megmutatták, hogy az ügyvédek, európai és amerikai társaikhoz hasonlóan, aktívan közreműködtek a modern állam kialakításában, a modernizáció és a jogállamiság elkötelezett hívei voltak. A bírói és ügyészi hivatások gyakorlói azonban az ügyvédekhez képest csak sokkal kisebb mértékben voltak képesek a jogállamiság és a modernizáció eszméjét képviselni. Másfelől rávilágítottak az ügyvédi professzionalizáció folyamatára, egészen a professzió megalakulásától a deprofesszionalizáció jelenségének megjelenéséig, valamint átfogó képet adtak a bírói függetlenség fogalmának változásairól, a bírák és ügyészek érdekvédelmi mozgalmáról.Megvásárolható az Eötvös-pontokban vagy megrendelhető webshopunkon keresztül.

bővebben

Előítéletek a tudományos könyvkiadásban (1)Előítéletek a tudományos könyvkiadásban (1)
A tudományos könyvkiadásban is kialakulnak a pozitív és negatív előítéletek. Ezek természetesen nem eleve kódoltak, hanem a mindenféle és -fajta tapasztalatok alapján kódolódnak bele a szövegmunkásba. Mielőtt megnyitsz egy kéziratmappát vagy -fájlt, érzel valamit, kb. sejted előre, mire számíthatsz, mit találsz ott, az együtt töltött órák-napok-hetek alatt mennyi munkád lesz az anyaggal, milyen minőségű lesz a kapcsolatotok. Valahogy úgy, ahogy az emberekkel kapcsolatban is – önkéntelenül, beidegződésekkel, kellemes és nyavalyás meglepetésekkel.Ilyen előítélet lehet például visszatérő szerzővel vagy szerkesztővel kapcsolatban. A korábbi közös munka alapján ott az előítélet, hogy ő trehány vagy precíz; szereti megcsinálni a bibliográfiát vagy nem; jól tud-e írni vagy nehézségei vannak a fogalmazással (de ennek ellenére ragaszkodik a bonyolult mondatszerkezetekhez, melyek bizonyos megfoghatatlan divatok szerint inkább tudományosnak mutatnak egy bármilyen szövegkorpuszt…); érti-e, hogy mit jelentenek a képek/ábrák/grafikonok/diagramok/stb. esetében a technikai paraméterek vagy nem érti. Utolsó- és egyszerre nem utolsósorban pedig: mennyire fontos számára, hogy könyve jelenik meg – minden lehetséges szempontból.Aztán lehet előítélet a könyvtípusokkal vagy „könyvműfajokkal” szemben is. Szinte evidencia, hogy egy „összegyűjtött írásaim” kézirat zaklatottabb, sokfélébb, sokszínűbb, azaz kevésbé egységes, több melót előrevetítő, mint egy monográfia – egészen egyszerűen azért, mert a kiválogatott szövegeket annak idején akár darabonként egyesével különböző folyóiratok, könyvek stb. szerkesztési elveihez kellett igazítani, és ezt egységesíteni inkább nincs türelem, inkább nincs energia és kedv, mint van. Az is hasonló, azt is hasonlóan nehéz cáfolni, hogy egy sokszerzős könyv (pl. tematikus tanulmánygyűjtemény, konferenciakötet, ünnepi kötet stb.) kézirata problémásabb, mint egy egyszerzős könyv kézirata – ennek okát, azt hiszem, le sem kell írnom.Ugyanígy van persze nagyon pozitív előítélet is, például a már megvédett habilitációs vagy PhD-dolgozatok esetében. Hosszú és gondos munka előzte meg, sokan átnézték, véleményezték, javították, a védés örömtelien 100%. Aztán könyvként is érdemesnek ítéltetett, került rá valahonnan valamennyi pénz, és megérkezett a kiadóba a kézirat. Mi mást gondoljak ilyenkor, a kéziratfájl megnyitása előtti percben, minthogy alig lesz vele munka, pár apróság, pár megjegyzés, pár észrevétel? Be is rakom a gyors feladatok közé, elkezdem átnézni, s valamin megakad a szemem, valami gyanús lesz, utánanézek, és találok egy súlyos (?) hibát. Majd arra gondolok, hogy ahol egy hiba van, ott lehet több is – ha egy hangya bejutott a kenyértartóba, oda több is. (Ez egy olyan előítélet, ami 50–75%-ban visszaigazolja a gyanút.) Először véletlenszerűen cikázok és ellenőrzök, aztán ha szükséges (azaz egyre több mennyiségileg és tipizálás szerint a hiba), akkor már tudatosan is. Végül ott találom magam, hogy pár óra munka után a szövegbeli hivatkozások egytizedét nem találtam a bibliográfiában, a bibliográfiai tételek negyede a legváltozatosabb módon rossz vagy hiányos, több helyen nincs az idézet után forrásmegjelölés, két helyen pedig idézőjel sincs (én meg felismerem a szöveget, mert két éve véletlenül én javítottam).Ilyenkor három irányba indul el a gondolat. (1) Ne legyenek előítéleteid! Ne kényelmesedj el az előítéleteidben! Gyanakodj mindenre! (2) A készülő könyv legyen a legtökéletesebb és leghibátlanabb, azaz vissza kell küldeni a szerzőnek „némi” munkára még, hisz megesik, hogy hiba marad az anyagban, amit például én – mint ennek a rendszernek a részegysége – észre tudok venni, ki tudok javítani vagy javíttatni. (3) Ha pár óra alatt mennyiségileg és tipizálás szerint elég sok hibát vettem észre (melyek súlyosságáról a végtelenségig lehetne vitatkozni), és ez egy olyan anyag volt, amelyik 100%-ot kapott a habilitációs vagy PhD-védésen, amelyiket a védés előtt sokan átnéztek, véleményeztek, javítottak, és amelyet mindenekelőtt hosszú és gondos munka előzött meg, akkor mégis mit gondoljak minderről – szakmailag vagy neadjisten etikai/morális szempontból?

bővebben

Eotvos-pontok.hu webáruházunk és könyvesboltjaink
ELTE Reader
ELTE Eötvös kiadó grafikai stúdió
Szerzőinkek
Vendégkönyv

© 2015 ELTE Eötvös Kiadó - Egyetemi tankönyv- és jegyzetkiadó