Főoldal

http://eotvoskiado.hu/site/kiadvanyok/342

A Dán Királyság alkotmánytörténete a kezdetektől 1848-igA Dán Királyság alkotmánytörténete a kezdetektől 1848-ig
A Dán Királyság kontinensünk talán legrégibb, jogfolytonosan létező állama: az 1972 óta uralkodó II. Margit családfája a 10. század legendás királyaiig, Kékfogú Haraldig és apjáig, Öreg Gormig vezethető vissza egyenes ágon. Mindez önmagában is felkeltheti a magyar olvasó érdeklődését az ország iránt, de a két ország közötti történelmi párhuzamok sem kevésbé izgalmasak. Dániában és Magyarországon szinte egy időben történik meg a kereszténység felvétele és jön létre a nyugati típusú monarchia. Pár évszázaddal később a királyi hatalom korlátozása is hasonló okokból megy végbe, bár az eredmény különböző: míg nálunk a rendi gyűlés, Dániában az országtanács képezi a királyi hatalom fő ellenpontját. A kora újkori Magyarországon a Habsburgok abszolutisztikus törekvései elbuknak a rendek ellenállásán, Dániában viszont a svédekkel szembeni vesztes háborúk a fiskális-katonai állam szükségességét támasztják alá, melynek egyedülállóan erős változata jön létre az 1660-as években. 1848 márciusában aztán mindkét országot eléri az európai forradalmi hullám: a békés körülmények között létrejött alkotmányos monarchia Magyarországon a rendi képviseleti, Dániában az abszolút monarchia kormányformáját váltja fel.A közös kiindulópont, a hasonló kérdésekre adott, sok esetben hasonló válaszok különleges színt kölcsönöznek számunkra Dánia alkotmánytörténetének tanulmányozásához, miközben az eltérő társadalmi és gazdasági fejlődésből fakadó, különösen az újkorban szembetűnővé váló különbözőségek azt segíthetnek megérteni, miképpen és milyen okok miatt távolodott el egymástól az évszázadok során Gorm és Harald, illetve Géza és István egykoron egymással szinte párhuzamosan fejlődő állama. Ehhez az intellektuális utazáshoz kíván hozzájárulni a jelen kötet.

bővebben

Demokrácia a képviseleten túlDemokrácia a képviseleten túl
Közvetlen demokrácia és az EU demokratizációjaDemokratikus-e az Európai Unió, és mit jelent a demokratikus deficit? Miért nem elégséges a képviselet a demokrácia megvalósulásához? Mi is az a közvetlen demokrácia? Mit tudunk az uniós népszavazásokról? Milyen módon lehetne az EU-t a közvetlen demokrácia intézményeivel demokratikusabbá tenni?Ezekre a kérdésekre ad választ a szerző a demokrácia részvételi elméletéből kiindulva. Az EU demokratizációja kapcsán elemzi az elmúlt közel fél évszázad uniós tematikájú népszavazásait, valamint az Európai Polgári Kezdeményezés első öt évének tanulságait. Mindemellett, elsőként a hazai politikatudományban, cáfolva számos, a népszavazásokkal kapcsolatos tévhitet és mítoszt, részletesen bemutatja az olvasóknak a modern közvetlen demokrácia sajátosságait a svájci, illetve az amerikai modell szabályai és évszázados gyakorlata nyomán.

bővebben

Korrektorokkal bővítjük szerkesztőségünket
Az ELTE Eötvös Kiadó, az Eötvös Loránd Tudományegyetem intézményi kiadója tapasztalattal rendelkező korrektorokkal bővíti szerkesztőségét. Korrektoraink gazdag tapasztalattal rendelkeznek a tudományos és szakmai szöveggondozás terén, külső munkatársként is szorosan együtt tudnak működni a szerkesztőséggel. A közös munka előre ütemezett, szerződéses megbízás keretében zajlik, és feltétele a fentieken túl a számlaképesség.Jelentkezni szakmai CV-vel a következő címen lehet: szerkesztoseg@eotvoskiado.hu.

bővebben

Eotvos-pontok.hu webáruházunk és könyvesboltjaink
ELTE Reader
ELTE Eötvös kiadó grafikai stúdió
Szerzőinkek
Vendégkönyv

© 2019 ELTE Eötvös Kiadó - Egyetemi tankönyv- és jegyzetkiadó