Főoldal

http://eotvoskiado.hu/site/kiadvanyok/282

A jogtudat narratív értelmezése A jogtudat narratív értelmezése
Bármennyire is nem gondolnánk, a jogi normák sokféleképpen befolyásolják az életünket. Tudásunk, képzeteink, elvárásaink, a jogi szabályozásokkal kapcsolatos meglátásaink a mindennapi létbe ágyazottak, személyes történeteinkkel együtt értelmezhetőek. A jogi normákhoz kapcsolódó vélekedéseinkben, abban tehát, amit jogtudatnak nevezünk, identitásunk, történelmi tapasztalataink, társadalmi kapcsolatrendszerünk minősége és a világhoz fűzött viszonyunk egyaránt tükröződik. A jog világához a mindennapi élet szokásos helyszínein, családban, munkahelyen, iskolában kerülhetünk közel- de ugyanilyen eséllyel el is kerülhetjük a találkozást. Így a joggal szembeni idegenkedés, ismeretének hiánya fontos alkotórészei a jogtudatnak, és ugyanolyan mértékű figyelmet érdemelnek, mint a kiforrott vélemények.A jogtudat elmélete a modern jog lényegéről szól, az újra és újra felmerülő alapkérdésről: hogyan hat a jogi norma a társadalmi gyakorlatra és az egyéni cselekvésre. Ahogyan cselekvéseink átszövik a mindennapokat, úgy fejezik ki a jogtudatot azok a narratívák, amelyekkel magunk és mások számára értelmessé tesszük a világot. Az egyéni tetteket ezért elsősorban a cselekvő saját értelmezéseinek segítségével lehet tanulmányozni. Jelen kötet szerzői a jogtudat olyan szellemű kutatásában hisznek, amelyből nem tűnik el a társadalmi aktor, aki történeteiben olyan összefüggéseket hordoz, amelyek alapján a jogról is többet tudhatunk meg.

bővebben

Bővítjük szerkesztőségünket
Az ELTE Eötvös Kiadó, az Eötvös Loránd Tudományegyetem intézményi kiadója tapasztalattal rendelkező korrektorokkal, szöveggondozókkal bővíti szerkesztőségét. Korrektoraink gazdag tapasztalattal rendelkeznek a tudományos és szakmai szöveggondozás terén, szorosan együttműködnek a szerkesztőséggel. A közös munka előre ütemezett megbízás keretében zajlik, és feltétele a fentieken túl a számlaképesség.Jelentkezni szakmai CV-vel a következő címen lehet: szerkesztoseg@eotvoskiado.hu.

bővebben

„Támaszkodva, támasz nélkül…”„Támaszkodva, támasz nélkül…”
A katolikus irodalom megítélése és befogadása mindmáig rendkívül ellentmondásos a magyar kulturális és tudományos életben. Nemcsak a kommunista kultúrpolitika számára jelentett problémát Pilinszky János, Rónay György vagy Mészöly Miklós művészete, hanem az azt megelőző és követő évtizedekben is számos kérdést vetett föl Babits Mihály, Radnóti Miklós vagy Esterházy Péter katolicizmushoz fűződő viszonya is. A szerző, aki szerkesztőként és irodalomtudósként is több évtizede foglalkozik e kérdéskörrel, több szokatlan megközelítésmódot ötvözött munkájában. Olyan kulturális képződményként ír a katolikus irodalomról, amelynek számos traumát kellett feldolgoznia a 19. és 20. század folyamán. Nyíltan állást foglal a katolikus irodalom és a nemzeti kulturális kánonok viszonyának kérdésében is, megvizsgálva, milyen okokra vezethető vissza a katolikus irodalom periférikus helyzete kulturális emlékezetünkben. Azzal a hagyománnyal is perbe száll, amely a magyar irodalmat kizárólag a nyugati kulturális közegbe ágyazva vizsgálja. Helytállóbbnak tartja ugyanis, ha a magyar irodalmat a hasonló társadalmi hátterű cseh és szlovák katolikus literatúrával vetjük össze. Ennek érdekében sorra veszi a 19. és 20. századi egyetemes művészeti korszakokat, és valamennyiben megkíséreli megformálni azt a katolikus szerzői pantheont, szövegkorpuszt és befogadói közeget, amelyek együttese rajzolja meg a katolikus irodalom és kultúra közép-európai történetét.Ingyenesen olvasható és letölthető az ELTE Reader online könyvtárból.

bővebben

Eotvos-pontok.hu webáruházunk és könyvesboltjaink
ELTE Reader
ELTE Eötvös kiadó grafikai stúdió
Szerzőinkek
Vendégkönyv

© 2018 ELTE Eötvös Kiadó - Egyetemi tankönyv- és jegyzetkiadó