Főoldal

http://eotvoskiado.hu/site/kiadvanyok/195

87. Ünnepi Könyvhét
87. Ünnepi Könyvhét 2016 június 9 - 13. Keresd fel az ÜKH-n az ELTE Eötvös Kiadót a 100-as pavilonban. Budapest, V. ker. Vörösmarty tér

bővebben

A poláros fény környezetoptikai és biológiai vonatkozásaiA poláros fény környezetoptikai és biológiai vonatkozásai
Az égbolt jellegzetes, felhőzöttségtől és napállástól függő polarizációs mintázata nemcsak meteorológiai, hanem biológiai szempontból is fontos. Kiváló viszonyítási irányt szolgáltat a polarizációérzékeny látórendszerű állatoknak, mikor azok más jel híján vannak. Könyvünkben részletesen tárgyaljuk ezen égi mintázat jellemzőit tiszta, derült, felhős, borult és ködös időben, füst jelenlétében, valamint teljes napfogyatkozáskor. Beszámolunk azon hőlégballonos méréseinkről is, melyek során kimutattuk a poláros ég 4. polarizálatlan (neutrális) pontjának létezését. Bemutatjuk továbbá, hogy a különböző vízirovarok (például kérészek, szitakötők, vízipoloskák, vízibogarak és bögölyök) a vízfelszínről tükröződő nap- és égboltfény vízszintes polarizációja alapján miként találják meg petéző helyüket, életterüket. Ebben a vizet utánzó délibáb nem okoz zavart, az erősen és vízszintesen poláros fényt tükröző mesterséges felületek (például aszfaltutak, napelemtáblák, sötét autók, fényes fekete mezőgazdasági műanyag fóliák, fekete sírkövek, üvegépületek és kőolajtavak) azonban vízfelszínt utánozva megtévesztik és vonzzák e polarotaktikus rovarokat. A könyvből kiderül, hogy az előbbi jelenségeken alapuló poláros fényszennyezés csökkentésének egyik trükkje a zebráktól is elleshető, és hogy miként működnek a fénypolarizációs bögölycsapdák. Részletesen utánajárunk azon hipotézisnek is, miszerint a viking hajósok borult és ködös időben napkőkristályokat és az égboltfény lineáris polarizációját használva tájékozódhattak a nyílt tengeren.Megvásárolható az Eötvös-pontokban vagy megrendelhető webshopunkon keresztül.

bővebben

Előítéletek a tudományos könyvkiadásban (1)Előítéletek a tudományos könyvkiadásban (1)
A tudományos könyvkiadásban is kialakulnak a pozitív és negatív előítéletek. Ezek természetesen nem eleve kódoltak, hanem a mindenféle és -fajta tapasztalatok alapján kódolódnak bele a szövegmunkásba. Mielőtt megnyitsz egy kéziratmappát vagy -fájlt, érzel valamit, kb. sejted előre, mire számíthatsz, mit találsz ott, az együtt töltött órák-napok-hetek alatt mennyi munkád lesz az anyaggal, milyen minőségű lesz a kapcsolatotok. Valahogy úgy, ahogy az emberekkel kapcsolatban is- önkéntelenül, beidegződésekkel, kellemes és nyavalyás meglepetésekkel.Ilyen előítélet lehet például visszatérő szerzővel vagy szerkesztővel kapcsolatban. A korábbi közös munka alapján ott az előítélet, hogy ő trehány vagy precíz; szereti megcsinálni a bibliográfiát vagy nem; jól tud-e írni vagy nehézségei vannak a fogalmazással (de ennek ellenére ragaszkodik a bonyolult mondatszerkezetekhez, melyek bizonyos megfoghatatlan divatok szerint inkább tudományosnak mutatnak egy bármilyen szövegkorpuszt…); érti-e, hogy mit jelentenek a képek/ábrák/grafikonok/diagramok/stb. esetében a technikai paraméterek vagy nem érti. Utolsó- és egyszerre nem utolsósorban pedig: mennyire fontos számára, hogy könyve jelenik meg- minden lehetséges szempontból.Aztán lehet előítélet a könyvtípusokkal vagy "könyvműfajokkal" szemben is. Szinte evidencia, hogy egy "összegyűjtött írásaim" kézirat zaklatottabb, sokfélébb, sokszínűbb, azaz kevésbé egységes, több melót előrevetítő, mint egy monográfia- egészen egyszerűen azért, mert a kiválogatott szövegeket annak idején akár darabonként egyesével különböző folyóiratok, könyvek stb. szerkesztési elveihez kellett igazítani, és ezt egységesíteni inkább nincs türelem, inkább nincs energia és kedv, mint van. Az is hasonló, azt is hasonlóan nehéz cáfolni, hogy egy sokszerzős könyv (pl. tematikus tanulmánygyűjtemény, konferenciakötet, ünnepi kötet stb.) kézirata problémásabb, mint egy egyszerzős könyv kézirata- ennek okát, azt hiszem, le sem kell írnom.Ugyanígy van persze nagyon pozitív előítélet is, például a már megvédett habilitációs vagy PhD-dolgozatok esetében. Hosszú és gondos munka előzte meg, sokan átnézték, véleményezték, javították, a védés örömtelien 100%. Aztán könyvként is érdemesnek ítéltetett, került rá valahonnan valamennyi pénz, és megérkezett a kiadóba a kézirat. Mi mást gondoljak ilyenkor, a kéziratfájl megnyitása előtti percben, minthogy alig lesz vele munka, pár apróság, pár megjegyzés, pár észrevétel? Be is rakom a gyors feladatok közé, elkezdem átnézni, s valamin megakad a szemem, valami gyanús lesz, utánanézek, és találok egy súlyos (?) hibát. Majd arra gondolok, hogy ahol egy hiba van, ott lehet több is- ha egy hangya bejutott a kenyértartóba, oda több is. (Ez egy olyan előítélet, ami 50–75%-ban visszaigazolja a gyanút.) Először véletlenszerűen cikázok és ellenőrzök, aztán ha szükséges (azaz egyre több mennyiségileg és tipizálás szerint a hiba), akkor már tudatosan is. Végül ott találom magam, hogy pár óra munka után a szövegbeli hivatkozások egytizedét nem találtam a bibliográfiában, a bibliográfiai tételek negyede a legváltozatosabb módon rossz vagy hiányos, több helyen nincs az idézet után forrásmegjelölés, két helyen pedig idézőjel sincs (én meg felismerem a szöveget, mert két éve véletlenül én javítottam).Ilyenkor három irányba indul el a gondolat. (1) Ne legyenek előítéleteid! Ne kényelmesedj el az előítéleteidben! Gyanakodj mindenre! (2) A készülő könyv legyen a legtökéletesebb és leghibátlanabb, azaz vissza kell küldeni a szerzőnek "némi" munkára még, hisz megesik, hogy hiba marad az anyagban, amit például én- mint ennek a rendszernek a részegysége- észre tudok venni, ki tudok javítani vagy javíttatni. (3) Ha pár óra alatt mennyiségileg és tipizálás szerint elég sok hibát vettem észre (melyek súlyosságáról a végtelenségig lehetne vitatkozni), és ez egy olyan anyag volt, amelyik 100%-ot kapott a habilitációs vagy PhD-védésen, amelyiket a védés előtt sokan átnéztek, véleményeztek, javítottak, és amelyet mindenekelőtt hosszú és gondos munka előzött meg, akkor mégis mit gondoljak minderről- szakmailag vagy neadjisten etikai/morális szempontból?

bővebben

Eotvos-pontok.hu webáruházunk és könyvesboltjaink
ELTE Reader
ELTE Eötvös kiadó grafikai stúdió
Szerzőinkek
Vendégkönyv

© 2016 ELTE Eötvös Kiadó - Egyetemi tankönyv- és jegyzetkiadó