Főoldal

http://eotvoskiado.hu/site/kiadvanyok/224

Könyvbemutató: DIVAT, EGYÉN, TÁRSADALOM
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézete tisztelettel meghívja Önt a DIVAT, EGYÉN, TÁRSADALOM című tanulmánykötet bemutatójára. Időpont: 2017. március 8., 17.30 óra. Helyszín: ELTE BTK, TREFORT Kert Gólyavár, Pázmány Péter terem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4.)

bővebben

Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén átBevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át
Tapasztalataink alapján a fordító-, tolmács- és terminológusképzéseink hallgatói akkor tanulják meg idegen nyelven sikeresen a jogi terminológiát, ha elsőként megismerik és tisztában vannak a magyar jogi terminusok által jelölt fogalmakkal. A jogi ismeretekről szóló bevezető kurzusok általános jogi ismereteket adnak, de nem foglalkoznak kiemelten a jogi terminusok megfeleltetésekor felmerülő olyan fogalmi kérdésekkel, amelyek a nyelvi közvetítők esetében különösen nagy kihívást jelentenek. E könyv a szerző gyakorlati és oktatói tapasztalataira építve ezt a hiány kívánja pótolni. Tartalma és szerkesztése alapján egyértelműen újdonság, mert terminológiai szemléletű tankönyv, amely egyfelől tartalmazza az elméleti megközelítést és annak leírását, másfelől azok átültetését a gyakorlatba, ami a szócikkek gyűjteménye által valósul meg. Bár a jogi terminológia a társadalmi változásokkal együtt változik, mégis biztos vagyok abban, hogy e könyv szemléletmódja tovább él.Dr. habil. Horváth Ildikóhabilitált egyetemi docens, tanszékvezetőELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző TanszékOFFI Zrt. Fordítási és Tolmácsolási Minősítő Testület elnökeTamás Dóra Mária végzettsége szerint jogi szakokleveles gazdasági szakfordító, tanár, konferenciatolmács (EMCI). Gazdasági szakszövegek fordításának terminológiai kérdéseiről címmel 2014-ben jelent meg könyv formájában az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Fordítástudományi Programjában írt disszertációja. A TERMIK Terminológiai Kutatócsoport tagja. Kutatási területei: a fordítástudomány és terminológia kapcsolatának vizsgálata, terminológiamenedzsment (terminológiai segédeszközök, különös tekintettel a terminológiai adatbázisokra), terminológiapolitika, terminológiai harmonizációs kérdések, a gazdasági és jogi terminológia vizsgálata. Jelenleg az OFFI Zrt. vezető terminológusa, ahol az IUSTerm jogi és közigazgatási terminológiai adatbázison dolgozik. Az OFFI Zrt-nél töltött elmúlt tíz évben eleinte fordítási és bírósági tolmácsolási feladatokat látott el, majd terminológiai tevékenységet végzett. Az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszék egyetemi adjunktusaként az egyetemi mesterképzésben és a szakirányú képzésekben (gazdasági és jogi szakfordító és terminológus, bírósági és hatósági tolmácsképzés, konferenciatolmács-képzés) vesz részt a terminológia mint diszciplína elméleti és gyakorlati tantárgyak formájában történő oktatásában és fejlesztésében.

bővebben

Előítéletek a tudományos könyvkiadásban (1)Előítéletek a tudományos könyvkiadásban (1)
A tudományos könyvkiadásban is kialakulnak a pozitív és negatív előítéletek. Ezek természetesen nem eleve kódoltak, hanem a mindenféle és -fajta tapasztalatok alapján kódolódnak bele a szövegmunkásba. Mielőtt megnyitsz egy kéziratmappát vagy -fájlt, érzel valamit, kb. sejted előre, mire számíthatsz, mit találsz ott, az együtt töltött órák-napok-hetek alatt mennyi munkád lesz az anyaggal, milyen minőségű lesz a kapcsolatotok. Valahogy úgy, ahogy az emberekkel kapcsolatban is- önkéntelenül, beidegződésekkel, kellemes és nyavalyás meglepetésekkel.Ilyen előítélet lehet például visszatérő szerzővel vagy szerkesztővel kapcsolatban. A korábbi közös munka alapján ott az előítélet, hogy ő trehány vagy precíz; szereti megcsinálni a bibliográfiát vagy nem; jól tud-e írni vagy nehézségei vannak a fogalmazással (de ennek ellenére ragaszkodik a bonyolult mondatszerkezetekhez, melyek bizonyos megfoghatatlan divatok szerint inkább tudományosnak mutatnak egy bármilyen szövegkorpuszt…); érti-e, hogy mit jelentenek a képek/ábrák/grafikonok/diagramok/stb. esetében a technikai paraméterek vagy nem érti. Utolsó- és egyszerre nem utolsósorban pedig: mennyire fontos számára, hogy könyve jelenik meg- minden lehetséges szempontból.Aztán lehet előítélet a könyvtípusokkal vagy "könyvműfajokkal" szemben is. Szinte evidencia, hogy egy "összegyűjtött írásaim" kézirat zaklatottabb, sokfélébb, sokszínűbb, azaz kevésbé egységes, több melót előrevetítő, mint egy monográfia- egészen egyszerűen azért, mert a kiválogatott szövegeket annak idején akár darabonként egyesével különböző folyóiratok, könyvek stb. szerkesztési elveihez kellett igazítani, és ezt egységesíteni inkább nincs türelem, inkább nincs energia és kedv, mint van. Az is hasonló, azt is hasonlóan nehéz cáfolni, hogy egy sokszerzős könyv (pl. tematikus tanulmánygyűjtemény, konferenciakötet, ünnepi kötet stb.) kézirata problémásabb, mint egy egyszerzős könyv kézirata- ennek okát, azt hiszem, le sem kell írnom.Ugyanígy van persze nagyon pozitív előítélet is, például a már megvédett habilitációs vagy PhD-dolgozatok esetében. Hosszú és gondos munka előzte meg, sokan átnézték, véleményezték, javították, a védés örömtelien 100%. Aztán könyvként is érdemesnek ítéltetett, került rá valahonnan valamennyi pénz, és megérkezett a kiadóba a kézirat. Mi mást gondoljak ilyenkor, a kéziratfájl megnyitása előtti percben, minthogy alig lesz vele munka, pár apróság, pár megjegyzés, pár észrevétel? Be is rakom a gyors feladatok közé, elkezdem átnézni, s valamin megakad a szemem, valami gyanús lesz, utánanézek, és találok egy súlyos (?) hibát. Majd arra gondolok, hogy ahol egy hiba van, ott lehet több is- ha egy hangya bejutott a kenyértartóba, oda több is. (Ez egy olyan előítélet, ami 50–75%-ban visszaigazolja a gyanút.) Először véletlenszerűen cikázok és ellenőrzök, aztán ha szükséges (azaz egyre több mennyiségileg és tipizálás szerint a hiba), akkor már tudatosan is. Végül ott találom magam, hogy pár óra munka után a szövegbeli hivatkozások egytizedét nem találtam a bibliográfiában, a bibliográfiai tételek negyede a legváltozatosabb módon rossz vagy hiányos, több helyen nincs az idézet után forrásmegjelölés, két helyen pedig idézőjel sincs (én meg felismerem a szöveget, mert két éve véletlenül én javítottam).Ilyenkor három irányba indul el a gondolat. (1) Ne legyenek előítéleteid! Ne kényelmesedj el az előítéleteidben! Gyanakodj mindenre! (2) A készülő könyv legyen a legtökéletesebb és leghibátlanabb, azaz vissza kell küldeni a szerzőnek "némi" munkára még, hisz megesik, hogy hiba marad az anyagban, amit például én- mint ennek a rendszernek a részegysége- észre tudok venni, ki tudok javítani vagy javíttatni. (3) Ha pár óra alatt mennyiségileg és tipizálás szerint elég sok hibát vettem észre (melyek súlyosságáról a végtelenségig lehetne vitatkozni), és ez egy olyan anyag volt, amelyik 100%-ot kapott a habilitációs vagy PhD-védésen, amelyiket a védés előtt sokan átnéztek, véleményeztek, javítottak, és amelyet mindenekelőtt hosszú és gondos munka előzött meg, akkor mégis mit gondoljak minderről- szakmailag vagy neadjisten etikai/morális szempontból?

bővebben

Eotvos-pontok.hu webáruházunk és könyvesboltjaink
ELTE Reader
ELTE Eötvös kiadó grafikai stúdió
Szerzőinkek
Vendégkönyv

© 2017 ELTE Eötvös Kiadó - Egyetemi tankönyv- és jegyzetkiadó