Főoldal

http://eotvoskiado.hu/site/kiadvanyok/174

Könyvesbolti eladót keresünk az Eötvös-pontokba!
Az alábbi álláslehetőségre várunk jelentkezőket: Könyvesbolti eladófeladatok:- a kiadó kereskedelmi politikájának hatékony alkalmazása- tevékeny részvétel a könyvesbolt arculatának és kínálatának kialakításában- kapcsolattartás a hallgatókkal és az oktatókkal- könyvkereskedelmi adminisztráció elsajátítása és készségszintű alkalmazása- készlet és pénzügyi adminisztráció nyilvántartása- leltározás előkészítése és lebonyolítása- rendezvényeken, vásárokon való árusítás- pénztárgép kezeléseelvárások:- szakirányú képzés - legalább 2 év szakmai tapasztalat- felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek- pozitív, problémamegoldó szemlélet- rugalmasság, alkalmazkodó készség- kiváló kommunikációs készség, ügyfélközpontú gondolkodás- önálló munkavégzéselőnyt jelentenek:- B típusú jogosítvány- sERPa szoftver ismeretea jelentkezéshez szükséges: - szakmai önéletrajz- motivációs levél- bruttó fizetési igény megjelöléseA fenti dokumentumokat a következő e-mail címre várjuk buki.beata@eotvoskiado.hu.

bővebben

Autizmus spektrumzavar és digitáliseszköz-használatAutizmus spektrumzavar és digitáliseszköz-használat
A szerző osztja sokak meggyőződését arról, hogy a pedagógiában is kiemelt jelentősége van az új digitális technológiának, és a rohamos fejlődéssel minden tudományterületnek lépést kell tartania. S mivel az ún. digitális bennszülöttek igényei nemcsak az általános pedagógiai gyakorlatban, hanem annak egy speciális területén, a gyógypedagógiában is megjelennek, a kutatás és fejlesztés ezen a területen is elengedhetetlen. Munkájában célul tűzte ki az autizmus és a digitáliseszköz-használat kapcsolatának vizsgálatát. Interjút készített a témakörben jártas szakemberrel, megfigyelte az érintett gyerekeket nevelési intézményekben, s esettanulmányt készített három olyan családban, ahol az autista kisfiú használt különböző, autizmusspecifikus digitális applikációkat. A megfigyelést az anyákkal és a gyermekek gyógypedagógusaival készített interjúk egészítették ki. Az eredmények hasznos olvasmányként szolgálhatnak az autizmus spektrumzavarban szenvedő gyerekeket integráltan nevelő intézményeknek, gyógypedagógusoknak és szülőknek is.A Takács Etel Pedagógiai Alapítvány kuratóriuma 2014-ben kiadvány-sorozatot indított azzal a céllal, hogy értékes doktori disszertációkat és szakdolgozatokat hozzáférhetővé tegyen a szélesebb szakmai közösség, illetve az érdeklődő olvasók számára. A megjelentetésre ajánlott értekezések – tisztelegve az alapítvány névadója előtt, akit munkássága két szakterülethez kötött – a nevelés-, illetve a nyelvtudomány területéhez kapcsolódnak. Publikált változatuk (esetleges vitatható részleteikkel, tévedéseikkel együtt) lényegében megegyezik a tudományos fokozathoz vagy egyetemi diplomához vezető értékelési folyamatban szereplő dolgozattal. Minőségüket a doktori iskolák, a képzőhelyek szakemberei fémjelzik. A TEPA reméli, hogy kezdeményezésével hozzájárul a szakmai diskurzusok élénkítéséhez, új kutatógenerációk megismertetéséhez.Megvásárolható az Eötvös-pontokban vagy megrendelhető webshopunkon keresztül.

bővebben

Előítéletek a tudományos könyvkiadásban (1)Előítéletek a tudományos könyvkiadásban (1)
A tudományos könyvkiadásban is kialakulnak a pozitív és negatív előítéletek. Ezek természetesen nem eleve kódoltak, hanem a mindenféle és -fajta tapasztalatok alapján kódolódnak bele a szövegmunkásba. Mielőtt megnyitsz egy kéziratmappát vagy -fájlt, érzel valamit, kb. sejted előre, mire számíthatsz, mit találsz ott, az együtt töltött órák-napok-hetek alatt mennyi munkád lesz az anyaggal, milyen minőségű lesz a kapcsolatotok. Valahogy úgy, ahogy az emberekkel kapcsolatban is – önkéntelenül, beidegződésekkel, kellemes és nyavalyás meglepetésekkel.Ilyen előítélet lehet például visszatérő szerzővel vagy szerkesztővel kapcsolatban. A korábbi közös munka alapján ott az előítélet, hogy ő trehány vagy precíz; szereti megcsinálni a bibliográfiát vagy nem; jól tud-e írni vagy nehézségei vannak a fogalmazással (de ennek ellenére ragaszkodik a bonyolult mondatszerkezetekhez, melyek bizonyos megfoghatatlan divatok szerint inkább tudományosnak mutatnak egy bármilyen szövegkorpuszt…); érti-e, hogy mit jelentenek a képek/ábrák/grafikonok/diagramok/stb. esetében a technikai paraméterek vagy nem érti. Utolsó- és egyszerre nem utolsósorban pedig: mennyire fontos számára, hogy könyve jelenik meg – minden lehetséges szempontból.Aztán lehet előítélet a könyvtípusokkal vagy „könyvműfajokkal” szemben is. Szinte evidencia, hogy egy „összegyűjtött írásaim” kézirat zaklatottabb, sokfélébb, sokszínűbb, azaz kevésbé egységes, több melót előrevetítő, mint egy monográfia – egészen egyszerűen azért, mert a kiválogatott szövegeket annak idején akár darabonként egyesével különböző folyóiratok, könyvek stb. szerkesztési elveihez kellett igazítani, és ezt egységesíteni inkább nincs türelem, inkább nincs energia és kedv, mint van. Az is hasonló, azt is hasonlóan nehéz cáfolni, hogy egy sokszerzős könyv (pl. tematikus tanulmánygyűjtemény, konferenciakötet, ünnepi kötet stb.) kézirata problémásabb, mint egy egyszerzős könyv kézirata – ennek okát, azt hiszem, le sem kell írnom.Ugyanígy van persze nagyon pozitív előítélet is, például a már megvédett habilitációs vagy PhD-dolgozatok esetében. Hosszú és gondos munka előzte meg, sokan átnézték, véleményezték, javították, a védés örömtelien 100%. Aztán könyvként is érdemesnek ítéltetett, került rá valahonnan valamennyi pénz, és megérkezett a kiadóba a kézirat. Mi mást gondoljak ilyenkor, a kéziratfájl megnyitása előtti percben, minthogy alig lesz vele munka, pár apróság, pár megjegyzés, pár észrevétel? Be is rakom a gyors feladatok közé, elkezdem átnézni, s valamin megakad a szemem, valami gyanús lesz, utánanézek, és találok egy súlyos (?) hibát. Majd arra gondolok, hogy ahol egy hiba van, ott lehet több is – ha egy hangya bejutott a kenyértartóba, oda több is. (Ez egy olyan előítélet, ami 50–75%-ban visszaigazolja a gyanút.) Először véletlenszerűen cikázok és ellenőrzök, aztán ha szükséges (azaz egyre több mennyiségileg és tipizálás szerint a hiba), akkor már tudatosan is. Végül ott találom magam, hogy pár óra munka után a szövegbeli hivatkozások egytizedét nem találtam a bibliográfiában, a bibliográfiai tételek negyede a legváltozatosabb módon rossz vagy hiányos, több helyen nincs az idézet után forrásmegjelölés, két helyen pedig idézőjel sincs (én meg felismerem a szöveget, mert két éve véletlenül én javítottam).Ilyenkor három irányba indul el a gondolat. (1) Ne legyenek előítéleteid! Ne kényelmesedj el az előítéleteidben! Gyanakodj mindenre! (2) A készülő könyv legyen a legtökéletesebb és leghibátlanabb, azaz vissza kell küldeni a szerzőnek „némi” munkára még, hisz megesik, hogy hiba marad az anyagban, amit például én – mint ennek a rendszernek a részegysége – észre tudok venni, ki tudok javítani vagy javíttatni. (3) Ha pár óra alatt mennyiségileg és tipizálás szerint elég sok hibát vettem észre (melyek súlyosságáról a végtelenségig lehetne vitatkozni), és ez egy olyan anyag volt, amelyik 100%-ot kapott a habilitációs vagy PhD-védésen, amelyiket a védés előtt sokan átnéztek, véleményeztek, javítottak, és amelyet mindenekelőtt hosszú és gondos munka előzött meg, akkor mégis mit gondoljak minderről – szakmailag vagy neadjisten etikai/morális szempontból?

bővebben

Eotvos-pontok.hu webáruházunk és könyvesboltjaink
ELTE Reader
ELTE Eötvös kiadó grafikai stúdió
Szerzőinkek
Vendégkönyv

© 2016 ELTE Eötvös Kiadó - Egyetemi tankönyv- és jegyzetkiadó