Előszűrés, a kézirat ellenőrzése

A kézirat beérkeztekor megtörténik annak „nulladik” átnézése, előszűrése. Amennyiben a kézirat nem teljesíti az alapvető formai elvárásokat és/vagy a szöveggondozás minimálfeltételeit, esetleg nem felel meg az adott tudományterülettől elvárható szakmai alapelveknek, vagy egyéb okból nem befogadható, a kiadó a szerző/szerkesztő felé jelzi az anomáliá(ka)t, és rövid indoklással visszaküldheti a kéziratot, kérheti esetleg a képi állomány újraküldését/formátummódosítását is.

Projektindító megbeszélés

Amennyiben a kézirat minőségét tekintve befogadható, úgy az előzetes ellenőrzés után projekt­ indító megbeszélésre kerül sor. Ennek során (a kiadó részéről) a projektvezető, a kiadói szer­ kesztő, illetve a grafikus/műszaki vezető és (szerzői részről) a kiadvány szerzője/szerzői vagy szerkesztője/szerkesztői egyeztetik a készülő könyv belső logikáját, a szerzői elképzeléseket, elvárásokat – mind a tipográfiára, mind a szöveg felépítettségére vonatkozóan.

A befogadott kézirat (Word­ dokumentum, szükség esetén az ezt kiegészítő PDF) szöveggondo­zásra kerül, melynek során szakképzett korrektorunk nyelvi, helyesírási, nyelvhelyességi szem­pontból, a Word korrektúrajeleinek használatával javítja az anyagot, illetve kiemeli a kézirat azon részeit, amelyek pontosításra/kiegészítésre szorulnak.

Amennyiben indokoltnak tűnik, a korrektor/szerkesztő nyelvi­stilisztikai javaslatokat is tehet, a szerző/szerkesztő belátására bízva azok mérlegelését, elfogadását/elvetését.

Indokolt esetben további strukturális változtatásokat, módosításokat, kiegészítéseket is tartal­mazhat a korrektúra, szintén a szerzőhöz/szerkesztőhöz intézett javaslat/kérdés formájában.

Korrektúra után a kézirat visszakerül a szerzőhöz/szerkesztőhöz, akinek a feladata: a korrektúra­ jelek elfogadása; a megjegyzések törlése, az elfogadott módosítások átvezetése; szükség esetén az anyag pontosítása, kiegészítése, véglegesítése. A szerző/szerkesztő minden további formázást, javítást, kiegészítést kötelezően a Word ’változások követése’ funkciója aktív használata mellett tehet meg.

A kiadóba visszaérkező kéziratot szerkesztőségünk ellenőrzi, így tördelésre már végleges, egységes, a kiadói elvárásoknak minden szempontból megfelelő anyag kerül.

Az Országos Széchenyi Könyvtártól (OSZK) a kiadó megkéri a kötet ISBN ­azonosítóját, soroza­tok esetén ISSN­ azonosítóját. Kiadónk gondoskodik a 6 db kötelespéldány OSZK részére történő beszállításáról, elektronikus kiadványok esetén azok feltöltéséről.

A könyvek borítótervét a kiadó grafikusa készíti, szoros együttműködésben a szerzővel/szer­kesztővel. A kiadói munkák indulásakor felkérjük a szerzőt a fülszöveg elkészítésére. Mindennek a részleteit a legcélszerűbb a projektindító megbeszélés alkalmával megbeszélni.

A kiadó elkészíti a kötet tipográfiai tervét (méret, betűtípus, tükör, címnegyed stb.).

Első tördelés

A megadott technikai paraméterek alapján tördelőnk elkészíti az első tördelt változatot.

Első műszaki ellenőrzés

A műszaki ellenőrzés során meggyőződünk róla, hogy az elkészült belívek tipográfiája és szerkezete az elvárásoknak megfelelő – amennyiben szükséges, javítjuk/igazítjuk a könyvet.

A második korrektúrakör során korrektorunk egy adott szempontrendszer alapján formailagellenőrzi a tördelt változatot.

Második kiadói ellenőrzés

Szerkesztőnk ellenőrzi az elvégzett javításokat, szükség esetén további javításokat végez.

Második tördelés

A második korrektúrakör eredményeként előálló PDF-­fájl alapján tördelőnk módosítja az anyagot.

Második műszaki ellenőrzés

Műszaki vezetőnk ellenőrzi, hogy valamennyi javítás átvezetésre került­e.

Kiadói imprimálás

A felelős szerkesztő ellenőrzi a végleges elektronikus anyagot és a borítót.

Szerzői imprimálás

A szerző ellenőrzi a végleges elektronikus anyagot és a borítót, levélben megerősített jóvá­ hagyásával (szignatúrájával) jelzi, hogy a könyv nyomdába adható.

Kiadónk évek óta megbízható, kipróbált ofszet és digitális nyomdákkal dolgozik. A könyvekről minden esetben szemleívet kapunk, amelynek jóváhagyása után a nyomda elkészíti a megrendelést.

Szállítás

Kiadói minőségellenőrzés után, a megrendelővel előre egyeztetett időpontban a megadott címre leszállítjuk az elkészült könyveket. Kisebb mennyiség esetén a könyv a kiadóban vehető át.

PDF verzió letöltése

PDF verzió letöltése

Nagyjából egyforma oldalak: B/5-ös oldalbeállítás, 12 pt-os betűméret (Times New Roman betű- típus), 1,5-es sortávolság, mindkét oldalon 2,5 cm-es margó, balra zárt (nem sorkizárt) szöveg.

Az oldalszám (1-től folyamatosan) a kéziraton lehetőleg alul szerepeljen.

A főszövegtől eltérő szedéssel (Times New Roman betűtípus, 10 pt-os betűméret, 1,5-es sor- köz), a baloldali margó 1 cm-es behúzásával megkülönböztetve a főszövegtől. (Nyomtatott kéz­ iraton a margón húzott függőleges vonallal és a „petit” felirattal jelölendő.)

A tartalomjegyzék a feltüntetendő fejezetek és alfejezetek listája. A kézirat fejezetstruktúrájának és címrendjének kialakításakor érdemes a tartalomjegyzék informatív szerepét szem előtt tartani.

Célszerű a tartalomjegyzékbe vett címek hierarchiáját számozással jelölni – abban az esetben is, ha a végleges kéziratban nem lesz szükség a tartalomjegyzék számozására. Amely címek a készülő kötetben csupán fejezeten/alfejezeten belüli szekciókat jelölnek, ne szerepeljenek a tartalomjegyzékben!

A tartalomjegyzék összeállításakor kerülendő a Microsoft Word tartalomjegyzék-szerkesztő auto- matizmusának használata! Ennek megfelelően arra sincsen szükség, hogy a kézirat fejezet- és al- fejezetcímeit valamilyen címsor hozzárendelésével stílusozzák. Ezt a gyakorlatot ugyancsak kérjük elkerülni!

A kéziratokban csak kurzív (dőlt/italic) és – ha kellően indokolt – félkövér (bold) kiemelés szere- peljen. Ritkítás, aláhúzás, ezek variációi vagy más kiemelésre szolgáló tipográfiai eszköz használata kerülendő.

A kurzív kiemelés (1) idegen írásmódú terminusok és (2) műcímek esetén, (3) ábrákra, táblá- zatokra történő hivatkozásoknál és más fejezetekre való kereszthivatkozásoknál, (4) fontosnak ítélt fogalmak, szakkifejezések bevezetésekor, illetve (5) a kitüntetetten fontos vagy informatív közlések jelzésénél indokolt.

A kurzív kiemelések esetén kurziválódnak a kiemelt szöveghez tapadó páros, keretező írásjelek (tipikusan idézőjel és zárójel), illetve a grammatikailag a kiemelt részhez tartozó egyéb írásjelek. Ha a tapadó páros írásjelek közötti szöveg nem teljes egészében kiemelt, a páros írásjelek nem kurziválódnak. Az egyedül álló kiemelt szavakhoz kapcsolódó toldalékok, valamint a kiemelt részt közvetlenül követő írásjelek nem kiemelendők.

Például:

„… (lásd a 12. fejezetet).” de:

„… (22. ábra).”

Félkövér kiemelések esetében csakis a kiemelt szövegrészhez grammatikailag hozzátartozó írás- jelek kapjanak szintén félkövér kiemelést: a keretező írásjelek, a kapcsolódó toldalék, a kiemelt részt közvetlenül követő írásjel nem kiemelendő.

Például:

„1984-ben megalakult az ENSZ Közgyűlés Környezet és Fejlődés Világbizottsága (22 tagja között ott volt Láng István akadémikus).”

vagy:

„Az Európai Unió meghatározó dokumentuma az Agenda 2000, amely tartalmazza mindazokat a módosításokat, amelyekre szükség lesz a fenntartható foglalkoztatás és a gazdasági növekedés biztosításához.”

A lábjegyzeteket a Footnote/Lábjegyzet paranccsal előállítva, arab számokkal sorszámozva kér- jük. A végjegyzetek használata kerülendő. Indokolt esetben a számozott lábjegyzetek mellett elkülönített, csillagozott lábjegyzetek is szerepelhetnek.

Mivel a szövegközi (vezetéknév évszám) hivatkozási rendszert preferáljuk, a lábjegyzetek alapfunkciója a főszöveg gondolatmenetének kiegészítése és kommentálása. Lábjegyzetben szak- irodalmi (nyomtatott vagy internetes forrásra történő) hivatkozásokat szerepeltetni akkor in- dokolt, ha a hivatkozás a lábjegyzet közlendőjébe ágyazódik, vagy ha a szerző több, tájékoztató jellegű hivatkozással kívánja kiegészíteni a főszövegben közölteket.

Például:

29 Lásd még pl. Hubbardt 2007; Davidson 2009; Csomonnay 2012.

Ha lábjegyzetben kiegészítő információként internetes hivatkozás is helyet kap, akkor az adott weblapcím vagy URL-cím elé helyezve mindenképp szükséges megadni a hivatkozott weboldal, illetőleg az ott található tartalom szerzőjének nevét, a megjelenés évszámát és a DOI számot vagy az oldal utolsó megtekintésének dátumát is. Kérjük, hogy a kézirat benyújtását közvet- lenül megelőzően a szerző ellenőrizze a hivatkozott weblap elérési útvonalát, és azt vegye is fel a hivatkozásjegyzékbe. A lábjegyzetben közölt internetes forrás linkje ne álljon önmagában, ha a szerző nem tud egyéb kiegészítő információt közölni a forrás tartalmából (mint az alábbi első két példa esetében), használja a következő kifejezéseket a link előtt: Lásd, Továbbá, Vesd össze stb.

Például:

3 A Kafka-regény magyarul legelőször Amerika címen jelent meg. Kristó Nagy István fordításában (Szépirodalmi Kiadó, 1978) elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján: http://mek.oszk.hu/05400/05487/05487.htm (Utoljára megtekintve/ Letöltés ideje: 2021. november 21.).

 vagy:

15 A teljes címleírási szabvány letölthető az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet hon- lapjáról: www.iti.mta.hu (Utoljára megtekintve/Letöltés ideje: 2021. november 21.).

vagy:

2 Lásd https://style.mla.org/ninth-edition-whats-new/ (Utoljára megtekintve/Letöltés ideje: 2021. november 21.).

 Nyomtatott kiadványokban az URL-címek aláhúzás és színkiemelés nélkül fognak szerepelni: ezek- ben az esetekben a kéziratot is ennek megfelelően kérjük elkészíteni (mint a fenti példákon látható). Az URL-címek végén ne szerepeljen sem /-jel, sem pedig pont vagy egyéb írásjel.

Amennyiben gyűjteményes kötetről, tanulmánykötetről, folyóiratszám kéziratáról van szó, fontos, hogy az egyes részekhez tartozó lábjegyzetek jól el legyenek egymástól különítve. (A Word ehhez egyszerű megoldást nyújt: Elrendezés → Oldalbeállítás → Töréspontok → Következő oldal útvonalat bejárva be lehet állítani, hogy a lábjegyzetek számozása minden töréspont után újrakezdődjön, így tetszőlegesen hozzá legyen igazítva egy-egy tanulmányhoz, folyóiratcikkhez.)

A táblázatokat a lehető legegyszerűbb, a szerkezetet feltüntető formában (egyszerű Word-táblá- zat) célszerű elkészíteni. A kéziratbeli táblázatoknak mindenképpen szerkeszthető struktúráknak kell lenniük. Amennyiben egyszerű képként jelennek meg a kéziratban, kérjük a szerkeszthető állományt külön elküldeni. Ugyanígy ha kép, fotó, térkép, grafikon, diagram vagy ábra szerepel a szövegben, kérjük, hogy ezeket az illusztrációkat – jogtisztán – a kézirattól elkülönítve is szíveskedjenek megküldeni (képek esetében eredeti méretben, 300 dpi felbontásban, .jpg vagy

.tiff kiterjesztésben; ábra, diagramm stb. esetén pedig Excel– vagy Word-fájlban, szerkeszthető elemekre tagoltan).

A grafikonok, diagrammok és egyéb képek kiválasztásakor érdemes előre gondolni a készülő kötet kiállítására: pl. a sokszínű grafikonokat egy 1+1-es (szürkeárnyalatos) kötethez ezeket újra el kell készíteni. További gondot fog okozni, ha az ilyen ábrák színkódjaira a szövegben is hivatkozás történik.

Az ábrák és táblázatok számozását és címezését az egész kötetben egységesen és következe- tesen kérjük kezelni. Számozott címfelirat mindig legyen középre rendezve. A megnevezés kurzív kiemeléssel és a végén ponttal szerepeljen:

01. ábra / 4. táblázat. Ezt kövesse folytatólagosan az ábra címe és az egyéb kísérőszöveg (pl. záró- jelben a felhasznált kép forrása). A felirat állhat több mondatból is, de a végén ne szerepeljen lezáró pont. A táblázatok feliratait a szemléltető anyag fölött, a képek és ábrák feliratait pedig alattuk kérjük elhelyezni.

Például:

12. kép. Lenvászon napernyő (1910 körül, BTM Kiscelli Múzeum)

3. ábra. Szelektív kódok vizualizációja közös eredményként (SOMOGYI és mtsai 2018: 118)

Az ábrákra és táblázatokra mindig a megnevezésükkel, kurzív kiemeléssel hivatkozzunk a szöveg- ben (a toldalékok nem kurziválódnak), pl. „lásd a 45. ábrát”.

A kéziratban szereplő felsorolások, listák egységes formában, szisztematikusan és csak a minimá- lisan szükséges formázási eszközöket alkalmazva szerepeljenek. Ha egy fejezeten belül a címek jelölésére pl. számozást használ a szerző, akkor – amennyiben a tartalom nem teszi szükségessé a változtatást – a további fejezetekben is ez a megoldás maradjon.
Preferált jelölések:
, b), és c)… stb.,
1., 2., 3. … stb.;
indokolt esetben ezeken felül még: i), ii), iii)… stb.,
, B) és C)… stb.

Betűjel vagy számozás nélküli felsorolások esetén a gondolatjel [Ctrl + numerikus mínuszjel vagy Alt0150: – ], indokolt esetben ezen felül még a középpont (bullet) [Ctrl+ Shift + l vagy Alt0149: • ] alkalmazható.

A főszövegbe ágyazott felsorolások vagy listák jelölései minden esetben zárójelben és pont nélkül álljanak: (1), (2), (3)… stb., (a), (b), (c)… stb.

A Word eszköztárában felkínált listajelek és formázási automatizmusok (pöttyözött, sorszámozott, francia bajuszos stb. bekezdések) használata nem javasolt. A tördelőprogramba való konvertálás után ezek az automatizmusok rendszerint vagy zavaró karakterként jelennek meg, vagy eltűnnek.

Az idézeteknek alakilag meg kell felelniük A magyar helyesírás szabályai (12. kiadás) 257. és 258. pontjában foglaltaknak. Fontosabb elvárások:

Az idéző mondatban a nem „szövegbe szőtt” idézet felvezetése kettőspontra végződjön:

Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”

Ha az idéző mondaton belüli szó szerinti idézet teljes mondat (vagy több mondat), akkor nagy kezdőbetűvel írandó, és a végén az idézőjelen belül szerepelnie kell az eredeti lezáró írásjelnek, kivéve, ha a lezáró írásjel pont, és az idéző mondat gondolatjeles formában folytatódik:

„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait.

„Ó, megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti.

Ha az idézet ún. idéző szövegbe szőtt idézet (ismérve: az idéző mondatnak sem kettőspontra végződő felvezető része, sem gondolatjellel kezdődő folytatása nincsen), akkor a nagy kezdőbetű és a mondatvégi írásjel az idézetből elhagyandó, akkor is, ha az idézet mondatértékű, vagy akár több mondatnyi (bár ezt az utóbbit javasolt kerülni).

Például:

Shang Yang jogtörténeti szerepe elvitathatatlan, hiszen „ő az első igazoltan létezett törvényhozó, akit név szerint is ismerünk, s akinek törvényeiről tartalmi információk- kal is rendelkezünk” (Salát 2003: 110)

Ha az idézett mondat vége az idéző mondat végére esik, és az idézet pontra végződik, a berekesztő idézőjel után nem tesszük ki a grammatikai pontot (de egyéb záró írásjelet értelemszerűen igen). Ha az idézet nem pontra végződik (!; ?; …), akkor az idéző mondatot záró pontot a berekesztő idézőjel után ki kell tenni.

Például:

A Changsa mellett 1973-ban felfedezett tekercsek egyik részlete, a Jingfa fejezet ezzel a mondattal kezdődik: „A dao adott életet a törvénynek.”

Yan Yuan folytatta: „Engedd meg, hogy megkérdezzem, mik ennek a részletei?”.

De mire gondol a szerző, amikor azt állítja: „A személyiség markereként felvállalt fogyatékosság teszi teljessé a fogyatékosság politikáját. Fogyatékosnak lenni politizált állapotot jelent.”?

A szaktudományos szöveg jellegéhez tartozó további elvárások idézéskor:

Minden szó szerinti idézetet pontos forrásmegjelöléssel: oldalszámot is tartalmazó szövegközi hivatkozással kell ellátni.

Ha a forrásmegjelölés zárójeles hivatkozás, akkor a főszövegbe illesztett idézet esetén a záró idézőjel után, az idéző mondaton belül kell szerepelnie. Külön idézetblokkban közölt idézet ese- tében a zárójeles hivatkozás az idézett szövegrész után áll, az idézetblokk végén szerepel. Ha a hivatkozás a folyó szöveg mondatrész értékű része, akkor az idézet pontos oldalszáma vagy a zárójelbe tett évszámot követi, vagy zárójelbe téve az idézet követi.

Például:

Ő úgy gondolta, ha a miniszterek és főhivatalnokok megőriznék a „törvényeket és mértékeket[fadu]”, akkor „a nép tisztelni tudná az előkelőket, az előkelők pedig meg tudnák tartani [előkelő] helyzetüket, így előkelőségben és alantasságban nem lenne zavar” (Salát 2003: 93).

Példa különálló idézetre:

Az átalakulás motorját maguk a fejedelemségek háborúi szolgáltatták, ugyanis a […] fejedelem csak akkor tudta megőrizni hatalmát, ha ő parancsolt az anyagi for- rások és a hadsereg felett, s ha megfelelő végrehajtó apparátus állt rendelkezésére. Ezért új embereket kellett a szolgálatába fogadnia, akiknek javára az előkelő csalá- dokat megfosztotta örökletes kiváltságaiktól. (Gernet 2001: 62)

Ha az idéző mondatban az idézet után következő zárójeles hivatkozást a szerző egy lábjegyzettel is ki szeretné egészíteni, a kérdéses lábjegyzet indexét kérjük a mondatzáró írásjel után elhelyezni. Index közvetlenül a zárójeles hivatkozáshoz ne tapadjon.

Például:

Egy másik recenzió szerint a komoly és megrázó szövegbe irónia vegyül, „valóban olyan könyv, amelyet el kell olvasni, már csak a szöveg finomsága, szelídsége miatt is” (Valkhoff 1958: 180).28

Ha az idézet mondatértékű (vagy több mondat), de a kezdete vagy vége az idézett műben nem mondathatár, azt megfelelően jelezni kell. Ha az idézet az idéző mondat elején kezdődik vagy kettőspont után áll, akkor a nagy kezdőbetűt szögletes zárójelbe kell tenni. Ha az idézett mondat az eredeti szövegben még folytatódik, akkor a berekesztő idézőjel elé szögletes zárójelben három pontot kell kitenni: […].

Ha a folyamatos idézet az idézett szöveg bizonyos részeit kihagyja, azt szögletes zárójelbe tett három ponttal kell jelezni.

Az ötsoros vagy annál hosszabb összefüggő idézeteket külön idézetblokkban (alul-felül sor- kihagyással, balról behúzott margóval) kell elhelyezni, az idézőjelek elhagyásával (lásd fentebb). A tördelt oldalképen az ilyen idézetek kisebb méretben fognak megjelenni. A forrásszövegekből vett, elemzett vagy bemutatott szövegrészeket terjedelemtől függetlenül érdemes külön idézetblokkban közölni.

Ha az idézetben kiemelés található, a szövegközi hivatkozásban azt is pontosítani kell, hogy az a kézirat szerzőjétől származik-e, vagy az idézett szöveg eredeti formázása. Ha a szerző idegen nyelvű műből saját fordításban közöl idézetet, a szövegközi hivatkozásban ennek a kiegészítő információnak is szerepelnie kell (ha szövegszerűen egyébként nem történik rá utalás).

(Marx 1848: 12; a szerző kiemelése)

(Weber 1932: 140; kiemelés az eredetiben)

(Badiou 2010: 16; a szerző fordítása)

A Word eszköztárában elérhető speciális karakterek, ill. automatizmusok (görög betűk, copyright stb.) használatakor a tördelőprogramba konvertálás után az automatizmus vagy zavaró karakterként jelenik meg, vagy eltűnik. A szövegszerkesztő lehetőségeit a kéziratban csak oly mértékben javasolt használni, hogy az a további feldolgozást ne zavarja.

Ha a kézirat szaktudományos apparátusa különleges fontok vagy karakterek használatát teszi szükségessé, akkor ezekre kérjük kísérőlevélben precízen felhívni a figyelmet.

Lehetőség szerint kerüljük a rövidítéseket, betűszavakat. Amennyiben mégis ilyen kerül a műbe, az első előforduláskor a szó mellett közvetlenül zárójelben magyarázzuk meg, vagy közöljük egy mellékelt rövidítésjegyzékben. A szakszavak írásmódja egységes legyen. Idegen nyelvű szakterminológiát lehetőség szerint a hatályos magyar helyesírást szem előtt tartva magyarítsunk (pl. „tudományalapú” [scientifically based], nem pedig „tudomány-alapú” vagy „tudomány alapú”).

A kézirat lábjegyzetei és hivatkozási rendszere a következő rövidítések használatát teszik indo- kolttá: ld.; pl.; uo.; uő; ibid.; ad loc.; et al.; mtsai; szerk.; ed(s); Hrsg.

A szövegen belüli zárójeles hivatkozáskor:

(a szerző vezetékneve[i] kiskapitálissal + szóköz + évszám): (Haeberlin 1993) vagy (Haeberlin 1993a)

Oldalszámok megadásakor:

(Haeberlin 1993: 13–17)

Szerzőtársak esetén gondolatjel, előtte és utána szóközzel alkalmazva:

(Haeberlin – Fellendorf 1993)

Kerüljük a vessző, illetve a következők használatát: ’&’, ’and’, ’és’.

Amennyiben egy zárójelen belül több hivatkozás szerepel, kérjük, pontosvesszővel válassza el őket:

(Haeberlin 1993: 13–17; Fellendorf 1993, 1994)

Ha a hivatkozás a folyószöveg mondatrész értékű része, a vezetéknév ne legyen kiskapitális, szerző- társak esetében pedig az ’és’ használata megengedett, szükség esetén az évszámot a név után, zárójelben közöljük:

„Ahogy Haeberlin és Fellendorf (1993) már megállapította…”

Kettőnél több szerzős mű esetén az első szerző vezetékneve után az ’és mtsai’, idegen nyelvű mű esetén az ’et al.’ rövidítés szerepeljen a zárójeles hivatkozásban. Folyószövegbe ágyazott hivatkozásnál minden esetben az „és munkatársai” fordulat álljon:

(Győri és mtsai 2016) (Algra et al. 1999)

„Masato és munkatársai (1999) szerint…”

A főszövegben szereplő zárójeles hivatkozások minden esetben mondaton belül (soha ne mondat- záró írásjel után) szerepeljenek. Zárójeles hivatkozás csakis külön idézetblokkba szedett hosszabb idézet végén álljon az idézetet záró írásjel után.

A szövegen belül a (mű)címeket minden esetben írjuk kurzívval, a kapcsolódó toldalékot már nem, a (címhez tapadó) zárójelet csak abban az esetben dőltjük meg, ha szimmetrikus (mindkét zárójel „tapad” a kurzivált címhez).

Például:

„A Széchenyi által 1827-ben alapított Casino a társas érintkezés új formáinak kialakítására törekedett, 1830-ban írt Hitel című munkájában pedig az ország gazdasági és szellemi fejlődésének programját fogalmazza meg […]. A Hitelről hamar megindult az általános párbeszéd […]. Az 1822-ben évkönyvként megjelenő Aurórát további szépirodalmi lapok követik (Regélő Pesti Divatlap, Honderű, Életképek).”

Az irodalomjegyzék a szerzők vezetéknevének ábécérendjében készüljön. (A szerző nélküli tételeket is az ábécérendbe illessze.)

Ha az irodalomjegyzékben egy szerzőtől/szerkesztőtől több tétel is szerepel, ezeket a megjelenés időrendjében kell közölni.

Az irodalomjegyzékben hétnél kevesebb szerző esetén minden szerzőt fel kell tüntetni; hétnél több szerző esetén az ’és mtsai’, idegen nyelvű kötet esetében az ’et al.’ rövidítés szerepeljen.

Ugyanazon szerzőtől azonos kiadási év esetén az évszám után az a-b-c jelzést használjuk.

Kötetek címe és periodikák neve minden esetben kurzív kiemeléssel, periodikában vagy tanulmánykötetben megjelent tanulmány, könyvfejezet címe pedig álló szedéssel, idézőjelek nélkül szerepeljen.

Oldalszámok, esetleg kötetszámok vagy periodikák lap-/füzetszámai között minden esetben gondolatjel (Ctrl + numerikus mínuszjel vagy Alt1050) szerepeljen, ne pedig kötőjel.

A publikált monográfiák, tanulmánykötetek, tankönyvek stb. bibliográfiai adatai az alábbi sémát kövessék:

[Vezetéknév Keresztnév] [(évszám)]: [Cím]. [Kiadó], [kiadás helye].

A vezetéknevek kiskapitálissal szerepeljenek, külföldi szerzők/szerkesztők, illetve idegen nyelven publikáló magyar szerzők esetén a vezetéknév kerüljön előre, majd vessző, szóköz és a keresztnév következzen. Több keresztnév esetén csak a jellemzően használt név legyen kiírva, a többi kezdőbetűs rövidítéssel szerepeljen.

Több szerző/szerkesztő esetén a nevek között [szóköz-gondolatjel-szóköz] karakterkombináció szerepeljen; a nevek sorrendje a kiadványban szereplő sorrendet kövesse.

Szerkesztők jelölésére magyar nyelvű kötetnél az évszám előtt a zárójeles (szerk.) rövidítés, idegen nyelvű kötetek esetében pedig ennek megfelelői: (ed.), (eds), (Hrsg.) (dir.) szolgálnak. (Az ’eds’ rövidítés végén nem szerepel pont.)

Az angol nyelvű címek írásmódja az eredeti kiadvány címének írásmódját kövesse, azaz:

a tanulmánycímek Sentence case formában (idézőjelbe téve vagy anélkül); a kötetcímek kurzi- válva, Title Case formában szerepeljenek. Kérjük, hogy a szerzők ügyeljenek a nagy kezdőbetűk használatára.

Például:

Kent, Raymond D. – Adams, Scott G. – Turner, Greg S. (1996): Models of speech production. In: Lass, Norman J. (ed.): Principles of Experimental Phonetics. Mosby, St. Louis, MO. 3–45.

Több kiadási hely vagy több kiadó intézmény esetén szintén [szóköz-gondolatjel-szóköz] álljon az egyes elemek között.

Szükség esetén a kiadási hely egyértelműsítése az állam jelzésével történjen, ilyenkor a kiadás helye után vessző, majd az állam nemzetközi neve – USA-beli államok esetén következetesen valamely szabványos rövidítéstípus (pl. NY, MASS; N.Y., Mass.) – szerepeljen, ez után következ- zen a lezáró pont.

Például:

Gordosné Szabó Anna (1993): Bevezetés a gyógypedagógiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Haeberlin, Urs (Hrsg.) (1996): Heilpädagogik als wertgeleitete Wissenschaft. Verlag Paul Haupt, Bern.

Hardcastle, William J. – Marchal, Alain (eds) (1990): Speech Production and Speech Modelling. Kluwer, Dordrecht.

Tomasello, Michael (2003): Constructing a Language: A Usage-based Theory of Language Acquisition. Harvard University Press, Cambridge, MA.

Ha a kiadvány egy magyar nyelvű fordítás, a fordító(k) nevét is kérjük feltüntetni, az alábbi mintáknak megfelelően. Gyűjteményes kötetek esetén csak a közvetlenül hivatkozott szövegrész fordítójának a nevét szükséges feltétlenül megadni.

Például:

Arisztotelész (1999): Rétorika (Adamik Tamás ford.). Telosz, Budapest.

A file-ok elkészítéséhez a Word for Windows program ajánlott. A szöveget kérjük RTF vagy DOC kiterjesztésű file-okban menteni. A beíráskor nem javasolt a Word automatizmusait használni (pl. automatikus számozás), ezek a tördelőprogramba konvertáláskor egyszerűen eltűnnek, vagy egyéb más gondot okozhatnak.

[Vezetéknév Keresztnév] [(évszám)]: [Cím]. [Folyóirat neve] [évfolyamszám] ([lapszám]). [oldalszám–oldalszám].

A szabályos évfolyamszám(lapszám) jelöléstől csak indokolt esetben lehet eltérni: egyes perio- dikák nem használnak évfolyamszámot (csak évszámot), más periodikáknál konvencionálisan sajátos jelölés terjedt el.

Angol nyelvű tanulmánycímek esetében itt is ügyeljünk az eredeti írásmódra (Title Case / Sentence case).

Online folyóiratok esetében – különösen ha a kiadvány nem használ oldalszámokat – oldalszámok helyett URL-cím megadását kérjük: az URL-cím ne legyen aláhúzott és színes. Fontos, hogy az inter- netes link aktív legyen, azaz elérhető tartalmat közvetítsen, és a végén ne szerepeljen pont, vessző vagy perjel. Az URL után a következő formájú (kurzivált) jelölés álljon: (Letöltés ideje: éééé. hónap nn.). Utána pedig – különösen elérhető internetes forrás hiányában – szükséges a tanulmány/cikk DOI-számát (digital object identifier) is megadni. Ugyancsak fontos, hogy a DOI-számot (hacsak nem annak szerves része annak) ne kövesse hivatkozást lezáró pont.

Guo, Baogang (2003): Political Legitimacy and China’s Transition. Journal of Chinese Political Science 8(1–2). 1–25. https://link.springer.com/content/pdf/10.1007/BF02876947. pdf (Letöltés ideje: 2021. május 30.) DOI: 10.1007/BF02876947

Pléh Csaba – Krajcsi Attila – Kovács Kristóf (2003): Webhasználat, kommunikációs mintázatok, magány és társasság. Magyar Tudomány 2003(12). 1513–1517. http://www. matud.iif.hu/03dec/010.html (Letöltés ideje: 2021. május 30.)

 Saladino, Valeria – Algeri, Davide – Auriemma, Vincenzo (2020): The Psychological and Social Impact of Covid-19: New Perspectives of Well-Being. Frontiers in Psychol- ogy 11. 2550. DOI: 10.3389/fpsyg.2020.577684

Vorperian, Houri K. – Kent, Ray D. (2007): Vowel acoustic space development in children: a synthesis of acoustic and anatomic data. Journal of Speech, Language, and Hearing Research 50(6). 1510–1545. DOI: 10.1044/1092-4388(2007/104)

[Vezetéknév Keresztnév] [(évszám)]: [tanulmány/könyvfejezet címe]. In: [kurzivált kötetcím; bennfoglaló kötet teljes könyvészeti adata, a zárójeles évszám kivételével]. [oldalszám–oldalszám].

Ha a bennfoglaló kötetet kettőnél több szerző írta vagy szerkesztette, magyar szerzőknél: ’X Y és mtsai’, idegen nyelvű szerzőknél: ’Y, X et al.’ rövidítést kell alkalmazni.

Farrell, Joseph (2014): Az illékony szöveg Catullusnál és más római költőknél (Vadas András ford.). In: Kelemen Pál és mtsai (szerk.): Metafilológia 2. Szerző – könyv – jele- netek. Ráció, Budapest. 484–513.

[Vezetéknév Keresztnév] [(évszám)]: [Cím]. PhD-értekezés/Szakdolgozat/Kézirat. [Diplomát adó intézmény hivatalos neve], [székhelye].

Külföldi PhD-értekezések esetén a megnevezés: PhD thesis/dissertation (angol), PhD thèse (francia) v. PhD Dissertation (német).

Itt is ügyelni kell az adatok formájára. Ha nem online periodikában megjelent tanulmányról, hanem pl. kormányzati vagy nemzetközi szervezet, intézmény által publikált jelentésről, hivatalos doku- mentumról stb. van szó, akkor a követendő séma a következő:

[Publikáló intézmény/szervezet nevének hivatalos rövidítése], [Publikáló intézmény/ szervezet teljes neve] ([évszám]): [Cím]. [Publikáló intézmény/szervezet, vagy annak kiadója], [Kiadás helye: a publikáló intézmény/szervezet vagy kiadója székhelye]. [URL] (Letöltés ideje: éééé. hónap nn.)

 Az ilyen forrásokra való szövegközi hivatkozások csak a publikáló intézmény/szervezet nevének rövidítését és a kiadási évet használják.

A hivatkozási adatok többnyire magának a dokumentumnak a címnegyedében vannak feltüntetve. Ennek hányában a publikáló intézmény/szervezet vagy hivatalos kiadója honlapján megtalálhatók.

Ha a publikált dokumentumnak szerzői, szerkesztői is ismertek, és a személyük lényeges, akkor a dokumentumot az ő nevük alatt is érdemes fölvezetni az irodalomba, az évszám után ([=Intéz- mény/szervezet nevének rövidítése évszám]) jelöléssel.

Például:

European Commission (2020): Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Com- mittee of the Regions: A European strategy for data. COM(2020) 66 final. Publication Office of the European Union, Brussels.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/ PDF/?uri=CELEX:52020DC0066&from=EN (Utoljára megtekintve: 2021. augusztus 22.)

 WWF, World Wide Fund for Nature (formerly World Wildlife Fund) (2018): Living Planet Report 2018: Aiming Higher. WWF, Gland, Switzerland.
https://c402277.ssl. cf1.rackcdn.com/publications/1187/files/original/LPR2018_Full_Report_Spreads.pdf (Utoljára megtekintve: 2021. augusztus 21.)

Grooten, Monique – Almond, Rosamund E. A. (eds) (2018) (=WWF 2018): Living Plan- et Report 2018: Aiming Higher. WWF, Gland, Switzerland.
https://c402277.ssl.cf1.rack- cdn.com/publications/1187/files/original/LPR2018_Full_Report_Spreads.pdf (Utoljára megtekintve: 2021. augusztus 21.)

 A fájlok elkészítéséhez a Microsoft ’Word for Windows’ szerkesztőprogram ajánlott. A szöveget kérjük RTF vagy DOCX kiterjesztésű fájlokban menteni. A beíráskor nem javasolt a Word auto- matizmusait használni (pl. automatikus számozás, címsorok, tartalomjegyzékek), ezek a tördelő- programba konvertáláskor egyszerűen eltűnnek vagy értelmezhetetlenné válnak, egyéb más gondot okozhatnak.

A szóköz kizárólag elemi szövegtagolásra (szavak elkülönítésére) használatos. (Nem helyettesíthet például behúzást.) Tabulátorra általában nincs szükség (a táblázatok legegyszerűbben táblázat- szerkesztővel kivitelezhetők).

Kerülendő a manuális elválasztás használata (a tördelési hibák elkerülése végett). Kérjük figyelembe venni a kötőjel és a gondolatjel, esetleg francia bajuszos bekezdés közötti különbségeket: (- kötő- jel; – gondolatjel; —: bár a billentyűzeten létezik, a magyar helyesírásban már nem használatos).

Magyar idézőjel használata: „az idézőjel és az »idézett szöveg« között soha ne legyen szóköz!”.

Kerek zárójel használata: (a zárójel és a zárójelben lévő szöveg között soha ne legyen szóköz!). A [ ] jel a kerek zárójelen belül lévő zárójelnek felel meg. A / jelnek semmi köze a zárójelhez, és/ vagy, szerző/szerkesztő stb. esetén használatos.

A magyar helyesírás szabványai szerint a zárójelek sorrendje a következő: ( [ { } ] ). Ezek sorrendje akkor cserélhető csak meg, hogyha a zárójelbe tett tartalomban olyan másik zárójeles tartalom fordul elő, amelynek formátumán nem változtathatunk; pl. jogszabályi hivatkozás esetén.

Például:

„Az 1980-as Római Egyezményre [7. cikk (1) bek.] hivatkozva […].”

A kerekzárójel dupla használata feltétlenül kerülendő! (…(…)…)

Egyéni stílusok és sablonok alkalmazása nem ajánlott. A fájlnév logikus, mások számára is érthető legyen.

A fájl- és alkönyvtárnevek ékezetes karaktert ne tartalmazzanak.

Amennyiben a Kiadónkhoz eljuttatott kézirat szerzői nem kívánják, hogy az a fent részletezett formátum, hivatkozási rend, címleírási minták stb. alapján legyen szerkesztve és kiadva, kérjük, hogy a lezárt kézirattal együtt küldjék el annak az intézménynek vagy folyóirat-szerkesztő- ségnek a sillabuszát, amelyet a kézirat véglegesítése során használtak. Ezt a kívánalmat, kérjük, ne mulasszák el teljesíteni, annak hiányában ugyanis nem tudjuk a kézirat szöveg- gondozását megkezdeni.

PDF verzió letöltése